Sok fajt azért gyűjtenek össze élőhelyeikről, hogy kedvtelésből tartsák őket. Ilyenek például a papagájok, szárazföldi teknősök, gyíkok, kaméleonok, orchideák. Másokat – mint a krokodilok, az elefántok, szép szőrméjű macskafélék és trópusi fák– értékesnek tartott részeikért pusztítanak el, hogy feldolgozás után kerüljenek az üzletekbe.
A múlt században az afrikai elefántok állománya 10 millióról négyszázezerre csökkent. A kipusztulás szélére sodródott sok ezer állat- és növényfaj, mint a tigris, a hópárduc, a gorilla, a kerecsensólyom, egy sor tengeri teknős, kaktusz, orchidea, és számos más faj. Ehhez a szomorú eredményhez, az élőhelyek folyamatos emberi pusztítása mellett, jelentős mértékben hozzájárul az a kereskedelemi rendszer, amely mára már az egész Földet behálózza, és amely a második legfontosabb veszélyeztető tényező a fajok fennmaradása szempontjából.
Hazánkban is egyre nagyobb méreteket ölt az egzotikus állatok és növényekhobbiállatként, illetve dísznövényként való tartása. Az emberek nagy része nem is gondol bele, hogy egy-egy egzotikus kedvenc milyen áron kerül otthonába, hogy végül egy kalitkában vagy terráriumban élhesse le hátralévő életét. A kereskedelembe kerülő állatok és növények többsége a természetből származik, vadon fogják vagy gyűjtik be őket. A befogás, a szállítás és a karanténozás alatt bizonyos állatfajok egyedeinek 70-90%-a is elpusztulhat.
Egyre több család tölti nyaralását távoli, egzotikus országokban, ahonnan olyanajándéktárgyakkal térnek haza, melyeket veszélyeztetett fajokból készítettek. De vajon vásárláskor hányan gondolnak bele, hogy az emléktárgyként árusított elefántcsont, teknőspáncél, egzotikus bőr termékek, preparált rovarok, szőrmék, trópusi kagylók, szárított tengeri csillagok és halak, korallok és más dísztárgyak elkészítése az állatok, esetenként életközösségek elpusztításával jár?
Mindemellett saját környékünket, az erdőket, mezőket járva is találkozhatunk több hazánkban védett és a Washingtoni Egyezmény védelmét is élvező növénnyel, mint a hóvirág, az erdei ciklámen vagy a gumós kosborfajaink. Ilyenkor szem előtt tartjuk-e, hogy ne tépjük le és vigyük haza otthonunkban hervadozni a természetben pompázó növényt, hanem a természetben, saját helyén hagyjuk élni, és így gyönyörködjünk benne?
A Környezevédelmi és Vízügyi Minisztérium „Ne vedd, védd!” címmel indított kampányáról, a hozzá kapcsolódó információkról a www.cites.hu oldalon lehet tájékozódni.
